Ezen a blogon Szent-Györgyi Albert írásaiból szeretnék közzé tenni néhány részletet. Hogy miért? Szent-Györgyi teljesen mást gondolt a vitaminokról, főleg a C-vitaminról, vagyis az aszkorbinsavról, mint amit ma mondanak nekünk. Mi ennek az oka?
A magyar emberek, főleg a kutatók nagyon büszkék Nobel-díjas tudósunkra. Konferenciákat hirdetnek a nevével, büszkén emlegetik, hogy ugyanabban az intézetben dolgoznak, mint ő dolgozott egykor, stb. Mégis, a mai orvostudomány Szent-Györgyi ajánlásait figyelmen kívül hagyja. Ez elég paradox dolog szerintem. Az orvosoknak a vitaminokkal kapcsolatos előítéletei és tájékozatlansága bizonyosan szerepet játszik ebben. Ez persze nem csak az ő hibájuk, hiszen tanulmányaik során nem foglalkozhattak eleget ezzel a témával. Magam is orvosi egyetemre jártam, és ha jól emlékszem, a vitaminokról, mint fő témáról, talán egy előadáson volt szó. Kis túlzással, szinte csak megemlítették, hogy ilyenek is vannak. Ennél azért fontosabbak!
Ezért gondoltam arra, hogy megosztok néhány gondolatot Szent-Györgyitől, hogy megismerhessétek az ő véleményét. Természetesen az ő szava sem szentírás, de azért elgondolkozni biztosan érdemes rajta. Sajnos a könyveit már csak antikváriumokban lehet fellelni, ezért nagyon kevesen ismerik a véleményét.
Íme néhány bevezető gondolat:
„A modern tudomány és technika lehetővé tette, hogy egészségesen éljünk az őserdőn kívül is, minthogy az aszkorbinsavat grammonként 50 fillérért bocsátja rendelkezésünkre. Ehhez persze az kell, hogy az aszkorbinsav ott legyen minden háztartásban, akár a cukor vagy a liszt, s a gyógyszertári pirulák helyett kilós csomagolásban árusítsák az élelmiszerboltok.”
Tehát szerinte nem elég az a 60 mg, ami a hivatalos ajánlás! De miért is nem?
„Az aszkorbinsav annál jobban hat, minél több van belőle, s a hatásnak nincs éles maximuma. Az aszkorbinsav az élet alapjainál fejti ki hatását azzal, hogy a fehérjét telítetlen, élő állapotba viszi. Minél több van bennünk, annál élőbbek vagyunk, s a hatás maximumát a tökéletes egészség és vitalitás mutatja.
Az aszkorbinsav-hiánynak nincsenek jellegzetes tünetei, egészen a skorbut néven ismert teljes összeomlásig. Részleges hiánya csak csökkenti az életkedvet, étvágytalanságot, szellemi fáradságot, általános rosszkedvet okoz, az ember nem igyekszik élvezni az életet. Ebben a skorbutot megelőző állapotban olyanok vagyunk, mint a termeszek megszállta ház, amely áll, s gyöngeségének semmi jele, azt csak földrengések után állapíthatjuk meg.
Mivel ma már skorbut nincsen, aszkorbinsavhiány közvetlenül nem okoz halált. A skorbutot megelőző állapotban azonban könnyebben fázunk meg, s a megfázásból is könnyebben lesz tüdőgyulladás. Ha meghalunk, a boncolási jegyzőkönyvbe a halál okaként tüdőgyulladás kerül (hiszen ezzel kezeltek bennünket). Azt hiszem, hogy nagyon sok az efféle téves kórbonctani diagnózis. A helyes kórmegállapítás, a skorbut előtti állapot (szubskorbut) felismerése rögtön tisztázná a helyzetet.”
Na ennyi elég gondolatébresztőnek! Fenti idézetek Szent-Györgyi Albert: Az anyag élő állapota című könyvéből származnak. Legközelebb szó lesz az egészség és a C-vitamin kapcsolatáról, és Szent-Györgyi személyes tapasztalatairól is. Folytatása következik!
